Általában törekedjünk arra, hogy képeink ne mozogjanak, próbáljuk fix kameraállásokkal fillmezni. Az egyik leggyakrabban elkövetett hiba a folyton mozgó kép, melyen az idő rövidsége miatt nem tudjuk felismerni, mi is történik.

Legfontosabb alapelv: mindig hagyjunk elég időt a nézőnek, hogy felfogja, ami a képen van!

Amennyiben ezt betartjuk, némi mozgással - melynek szabályait betartjuk - jópofa dolgokat varázsolhatunk.

A túl sokáig ugyanolyan szögből készített felvételek untatják a nézőt, érdemes tehát a távolságot képről képre változtatni. A látószögek, vagyis a felvétel távolságának szabályszerű változtatása remek eszköz a nézők figyelmének lekötésére, és nem utolsó sorban a figyelem irányítására.

Nézzünk meg néhány egyszerű szabályt, melyek betartása elég egyszerűnek tűnik, és vele a felvételeink minősége ugrásszerűen javulhat. Megnézzük mire kell ügyelnünk a harmonikus képkompozíciók kialakításakor. Milyen szabályok szerint alakítsuk a párhuzamos vonalakat, megismerkedünk a harmadszabállyal, ami segít a motívumok elhelyezésében, ezáltal a harmonikus kép kialakításában.

A nagyközönségnek szánt videókamerák napjainkban már elég kicsik, néhányuk csupán tenyérnyi nagyságú. Ez nagy előny, hiszen könnyű, nem foglal sok helyet, ezáltal bárhova magunkkal tudjuk vinni. Ebből fakadóan kivitelezhető néhány olyan perspektíva, mely a nagy kamerákkal eléggé nehézkes. Magunkkal vihetjük a hegyre és lefilmezhetjük amint síelünk, biciklizés vagy akár vitorlázás közben is remek felvételek készíthetőek, a lehetőségeknek csupán fantáziánk szab határt.